Ezen a héten egy eléggé fontos témával szeretnék foglalkozni, ami valamilyen formában sokunk életében helyt kapott, ez pedig az önbizalom hiány. Sokan foglalkoztak már ezzel a témával és úgy érzem, hogy a blogomon is helyet kell kapnia.
Az önbizalom
De előbb talán foglalkozzunk azzal, hogy mi is az az önbizalom? Az önbizalom egy alapvető bátorság amivel bele merünk vágunk bármibe, mert kellően bízunk döntéseinkben és a tudásunkban, képességeinkben. Az akinek van önbizalma, nem gondolkodik azon, hogy mi van ekkor, vagy mi van akkor, csak cselekszik és megteszi amit kell.
Hallottam egyszer, hogy az USA-ban egy kezdő férfi színész (vagy kaszkadőr?) nagyon fiatalon került az államokba bevándorlóként. Szinte nem ismerte a nyelvet, mégis bármilyen szerepre vagy feladatra vállalkozott amit kértek tőle. Ő csak annyit mondott, hogy „I can do it!” ami magyarul annyit tesz, hogy „Meg tudom csinálni”. Sajnos a nevére nem emlékszem, de egy elég híres színész lett belőle végül. Pont azért, mert volt annyi önbizalma, hogy bármilyen feladatról elhitte, hogy el tudja végezni.
Hogyan alakul ki?
Önbizalmunk folyamatosan formálódik az alatt az idő alatt, miközben felnövünk. Ha bele gondoltok, pici gyerekként még nem igazán aggódunk, hogy az amit csinálunk jó lesz-e vagy sem. Az eredménnyel ritkán vagyunk elégedetlenek így bátran festünk és rajzolunk, gyurmázunk és játszunk, elmondjuk a véleményünket. Önbizalmunkat mindaz formázza ami velünk és körülöttünk történik, mások reakciója és véleménye rólunk és arról amit csinálunk. Ezért is olyan fontos, hogy a gyerekek minden cselekedetét dicsérni kell amikor arról dicsekedni kezd. „Anya, nézd mit csináltam!”
Persze ez a visszájára is fordulhat, amikor valakinek túl sok önbizalma van. Ekkor hajlamos az ember elhinni, hogy ő jobb, mint a másik és eképpen is cselekszik. De talán erről majd máskor…
A hiány kialakulása
Szerinted mi az ami önbizalmad kialakulását gátolja vagy annak hiányához vezethet? Sajnos, azt kell mondjam, hogy ezt sem olyan egyszerű megválaszolni. Az elvárásoknak való megfelelési kényszer, a kudarcok meg és átélése, a félelem, mások véleménye, a szeretet hiánya vagy önmagunk elfogadásának hiánya mind olyanok, amik a kialakulásához vezethetnek és olykor együttesen is részt vesznek ebben.
Sajnos megint az a helyzet, hogy a társadalmunk elég nagy részben felelős ennek kialakulásáért. Az iskolarendszer elvárásai és rossz fókusza, ami inkább a lexikális tudás megszerzését támogatja a kognitív képességek helyett.
Hogyan lehet valakinek önbizalma?
Sajnos ez anélkül, hogy megmozdulnál, nem fog menni. Viszont ahhoz, hogy oda érjünk, előbb meg kell néznünk pár dolgot.
Úgy vélem, hogy önbizalom hiányunk minden esetben visszavezethető a félelemre. Ezt először el kell engednünk, hogy sikerüljön felépítenünk önmagunkba vetett bizalmunkat.
- Megfelelési kényszer, elvárások: Teljesen természetes, hogy valami nem biztos, hogy úgy fog sikerülni, ahogy elvárják tőled vagy épp elvárod magadtól. Egy baba sem áll fel elsőre, vagy sétál teljesen magától rögtön az első napon. Idő kell neki és gyakorlás. Kell, hogy megerősödjenek hozzá az izmok is. Ő nem fél a kudarctól, hát te se tedd!
- Mások véleménye: Sokszor hallhatjuk azt, hogy valaki, legyen az ismerősünk vagy teljesen idegen, csupán annyit mond, hogy úgy sem tudod megcsinálni! Ez az ő véleménye, ne félj neki megmutatni, hogy igen is képes vagy rá. Ha mégsem sikerül akkor, az nem jelenti azt, hogy később sem fogod tudni megcsinálni. Le merném fogadni, hogy előbb említett színészünknek is állandóan azt hajtogatták, hogy úgy sem tudja megcsinálni, és ő mégis megtette az ami lehetetlennek tűnt.
- Önmagunk elfogadása: A mai világ tele van azzal, hogy legyél vékony és izmos. A csapból is ez folyik és ezzel emberek millióinak önbizalmát ingatják meg nap mint nap. Csak sajnos azt felejtik el mellé tenni, hogy mindenki más! Van aki akármennyit és bármit eszik, sosem hízik el. Van aki megeszik pár gramm csokit és máris kilók szaladnak rá. Van aki könnyen izmosodik, de van olyan aki sosem lesz képes izomban növekedni. Itt is, mint oly sok esetben másokhoz mérjük magunkat, a média meg elhatározta, hogy csak az a jó, ha mindenki ugyanolyan… Tudtad, hogy vannak olyan kultúrák/országok, ahol a kövér ember a szép? Kemény pénzeket fizetnek azért a családok, hogy gyermekeik olyan intézetekbe kerülhessenek, ahol felhizlalják őket egy elkülönített helyen.
Zárszó
Merjünk egyediek lenni és merjünk olyanok lenni, ahogy jól érezzük magunkat! Ha változtatni akarsz magadon, ne másért tedd, vagy ne azért, hogy bekerülj az átlag közé. Tedd azért, hogy önbizalmat szerezz!
Önmagunk elfogadása téma engem is elég közel érint, hiszen én magam is inkább kerek vagyok, mint kockás. Amikor ezeket a sorokat olvasom, már lassan két és fél éve járok crossfit edzésekre. Eddigi eredményem inkább izmosodás és állóképesség növekedés (ami nem is kicsi) és kifejezetten jól érzem magam így is. Sokat változtam a hatására, mind fizikailag, mind pedig lelkileg ami leginkább az önbizalmamat erősítette. Ha sikerül leadni pár kilót az elkövetkezendő pár évben, akkor biztosan részt veszek próbaképpen valamilyen kezdő versenyen is, hogy még tovább növeljem önbizalmam.
Változni mindenki képes, csak el kell fogadnod, hogy az önbizalmad anélkül nem lesz, ha nem teszel érte!
Köszönöm szépen ezt az írást! Felelevenített benne sok-sok régi emléket. Tapasztalatom az, hogy tényleg nagyon fontos, hogy már gyermekkorban segítsünk egy gyermeknek a helyes önértékelésében, a megfelelő önbizalom formálásához sok segítséget tudnak nyújtani a körülöttük élő felnőtte. Persze rombolni tudnak, de azt hiszem, hogy erről sokat tudnánk mindannyian beszélni. Az én tapasztalatom szerint egy gyermeknek az egészséges önértékelésének kialakulásához, egészséges visszajelzést kell adni. persze nem tele bírálattal és elégedetlenséggel. Ha egy gyermek megkérdezi, hogy „Nézd mit csináltam!” – megerősítem a dicséretemmel, de szeretetemmel terelgethetem is arra, hogy többet hozzon ki magából, hogy meg tudja csinálni, hogy meg tud mindent csinálni, amit szeretne. Legfeljebb nem tökéletesen. Na bumm! Senki sem az! De így megtanulja törekedni a jóra, a jobbra és nem elégszik meg a középszerű dolgokkal, mert mindig kihozza magából a legjobbat.