Drága Kincseim!
Üdvözöllek benneteket a mai napon is, és minden napon! Mellettetek vagyok és kísérlek benneteket utatokon. Figyelem küzdelmeiteket a mindennapi életben. Szeretném, ha tudnátok, hogy rengeteg angyal áll mellettetek, akik vágyakozva lesik gondolataitokat. Várják, hogy mikor hívjátok be életetekbe őket. Akár gondolatban, akár hangos szavakkal. Nem akarlak benneteket meggyőzni arról, amit most elmondok nektek, csak szeretném, ha alkalmat adnátok rá, hogy bebizonyosodjon, hogy amit állítok, az a valóságotokban nagyon is működik.
Az angyalok és még nagyon sok segítő alig várja, hogy segítséget kérjetek tőlük. Szinte minden élethelyzetben meg tudjuk könnyíteni megtapasztalásaitokat, de ha nem kértek segítséget, akkor ezt nekünk mint szabad akarati döntést figyelembe kell vennünk és tiszteletben tartanunk. Figyelve benneteket, látjuk, hogy vannak, akik nem „akarnak” bennünket kis dolgokkal zaklatni. Nem akarnak meghívni egy főzésre vagy takarításra, vagy egy szerelésre, vagy a mindennapi munkahelyi tevékenységek lebonyolítására, mert vagy azt gondolják, hogy ezek „kis” dolgok, és minek hívnának magukhoz, vagy egyszerűen csak elfelejtik kérni a segítségünket. Tudjátok, ez szép dolog, mármint a figyelmesség, csak közben azt éritek el vele, hogy kirekesztetek bennünket a mindennapjaitok perceiből. Nem tudunk veletek egy sokkal szorosabb kapcsolatot kialakítani. Sokszor olyan érzésem van ezzel a helyzettel, hogy csak akkor szeretnétek, ha az életetek részei lennénk, ha valami gond van, valami nagy gond van. Az örömben, a nevetésben, a hétköznapjaitokban már nem akartok velünk osztozni. Csak egy kicsit gondoljatok bele. Ti hogyan éreznétek magatokat, amikor csak akkor emelné fel rátok valaki a telefont, ha valamire szüksége van tőletek?
Beszélni szeretnék arról is, hogy ha kértek, sokkal tudatosabban kell, hogy megfogalmazzátok a kéréseiteket, és ami a legfontosabb, figyelmeteket is edzésben kellene tartanotok, hogy észrevegyétek segítségnyújtásainkat. Tudjuk, hogy azt szeretnétek, hogy úgy kapjátok meg a segítséget, olyan módon, ahogy azt ti elképzelitek, elgondoljátok, és mivel az esetek többségében nem ilyen módokon érkeznek hozzátok a segítségformák, észre sem veszitek azokat. Tudjátok, ha a Mennyei Atyánktól segítséget kapunk, nagyon sok esetben nem azt kapjuk meg, amit kérünk, hanem azt, amire szükségünk van. És ez mindig is így volt, és így is marad az idő végezetéig.
Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya 
/Üzenetet átvette: Kati mama/
