Drága Kincseim!
Hálás szívvel köszönöm nektek, hogy figyelemmel kíséritek üzeneteimet. Tudom, hogy nagyon sok furcsa gondolat megfordul a fejetekben ezekben az időkben, és annak még jobban örülök, hogy megkerestek kérdéseitekkel. Sokszor sokkal jobb ez így nektek is, mintha résztudások, téves információk alapján elkezdenétek feltételezéseket gyártani a jövővel, a jövőtökkel vagy éppen szeretteitekkel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy jobb ez így, tisztábban láttok, ha kérdeztek.
Nagyon sok ima elhagyja most a Földet. Ennek szívem nagyon örül, de őszintén bevallom nektek, hogy sok esetben fogjuk a fejünket, amikor egy-egy imát meghallgatunk. Sok ember át sem gondolja, hogy mit kér, miért is imádkozik. Sok ima csak öncélú, csak arra törekszik, hogy neki jó legyen, hogy ő ki tudjon jönni a helyzetből, hogy ő ne bukjon sokat… Talán egy konkrét példát is megemlítenék. A minap egy olyan imát érzékeltünk, melyről azt hittük, hogy nem értjük jól! Azért szólt a könyörgő kérés a magasságos Úrhoz, hogy permetezze le a földet fertőtlenítővel, hogy elpusztuljon minden bacilus és vírus! Hát, mit mondjak… nem hagyhatjuk ezt az imát sem meghallgatás nélkül.
Sokkal tudatosabban kellene kérnetek, megfogalmazni imáitokat. Ha ez nem sikerül, akkor a lehető legjobb, ha úgy kéritek, hogy „történjen minden Mennyei Atyám szent akarata szerint és az Ő dicsőségére” ebben és ebben a helyzetben. Ha ezt így teszitek, akkor biztos, hogy minden úgy fog történni, ahogy történnie kell, és úgy, hogy a lehető legjobb lesz mindannyiótoknak. Persze ezt a kérést egy kicsit nehéz így átadni Istennek azok számára, akik a saját akaratukat szeretnék megvalósítva látni, és ehhez kérik az Atya segítségét, teremtő energiáját, áldását.
Sok elhangzott ima során szinte érezhető, hogy maga az ember úgy gondolja, hogy Isten és segítő angyalai azért vannak ott, ahol /ő szerinte vannak/, hogy teljesítsék a kérését, mint egy szolga. És iszonyatos haragra gerjed az egója, ha valami nem úgy sikerül, ahogy kérte, vagy ahogy szerette volna. Vagy pedig ilyenkor születik meg a fejükben, hogy „nincs is Isten, mert nem teljesítette a kérésemet”. Bele kellene gondolniuk, hogy Istent nem sajátíthatja ki magának senki sem. Nem működhetnek úgy a dolgok, hogy csak egyvalakinek az imája kerüljön meghallgatásra! Csak gondoljatok bele, ha valaki esőért imádkozik, más meg a napsütésért, akkor mindkét kérés meghallgatásra talál! Pedig, ha konkrétan meg lenne fogalmazva, hogy hova kellene az az eső… akkor sokkal nagyobb esély lenne arra, hogy esik is oda – ha a jó Isten úgy akarja…
Beszéltem már nektek az ima erejéről, arról az erőről, amit mozgásba tudtok hozni, ha egy időben, egy akaraton vagytok /nemcsak a megfogalmazott szöveg, hanem a bennetek lévő gondolatok, érzések által is/.
Teljesen más rezgése van a félelemből, aggódásból elmondott imakéréseknek. /Csak emlékeztetni szeretnélek benneteket arra, hogy minden gondolat ima./ És más rezgése van a hálának, az áldást kérő imáknak/gondolatoknak. Szeretném még folytatni gondolataimat…
Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya 
„Merj bátran kérdezni! Kérj és kérdezz, hogy taníthassalak, vezethesselek. Bármi, ami foglalkoztat, ami által jobbá, szeretetteljesebbé és boldogabbá teheted életedet. Kérlek, kérdezz, hogy segíthesselek! Legyen ez a kérdés önmagaddal, élethelyzeteiddel, vagy változásaiddal kapcsolatos. Várok rád. Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya”
/Üzenetet átvette: Kati mama/
