Drága Kincseim!
Üdvözlöm és szeretetemmel ölelem át mindazokat, akik ismételten kíváncsiak mai mondanivalómra. Ma az igazságról szeretnék pár gondolatot megosztani veletek.
Sokan vágytok az igazságra. Annak megismerésére. De legelőször is tisztázni szükséges, amikor az igazságról beszélünk, hogy kinek az igazságáról is van szó. Sok esetben az egótoknak köszönhetően elfeleditek azt, hogy az, hogy nektek igazatok van egy adott helyzetben, még nem zárja ki azt, hogy a másiknak az állítása is igaz, az ő szemszögéből tekintve. Elfeleditek, hogy egy adott helyzetet ti csak a saját szemszögetekből tudtok megismerni, megvizsgálni, ezért nagyon sok esetben az igazságot nagyon is szubjektívnek kell tekintenetek. Az agy az általa rendszerezett információk alapján hoz egy végkövetkeztetés, egy állítást, és az ego erősségén múlik, hogy mennyire makacsul ragaszkodik a végkövetkeztetésének szilárdságához. Tudnotok kell, hogy a ti tudásotok mindig csak egy korlátozott tudás lehet. Nem ismerhetitek az összes szemszögből, megvilágításból alkotott teljes képet /de törekedhettek rá!/. Erre csak Isten képes… Csak gondoljatok bele. Ha egy civakodás közepette meghallgatjátok mindkét felet, akkor mindkét félnek igazat adtok, mert mindkét személy oldaláról megvilágítva a helyzetet, kaptok olyan információkat, mely az ő oldaláról nézve igaznak bizonyul. Szeretnélek megkérni benneteket arra, hogy erről a tényről ne feledkezzetek meg. Ha úgy érzitek, hogy egy ilyen döntés előtt álltok, próbáljatok meg minél több információt beszerezni az adott témáról… és igen, olyan véleményeket is, melyek egy kicsit vagy nagyon távol állnak a ti elgondolásotoktól. Próbáljatok meg nyitottak lenni, mert csak ebben az esetben tudtok fejlődni, ha olyan elméleteken, olyan végkövetkeztetéseken is elgondolkodtok, melyek aktuálisan nem támogatják a ti igazságotokat. Ne hagyjátok, hogy gondolataitok megmerevedjenek, mert higgyétek el nekem, a merevségre hajlamos dolgok törnek, amikor rugalmasságra lenne szükség.Az elkövetkezendő időben sok olyan dolog és állítás fog megdőlni, melyet biztosnak és stabilnak véltetek életetekben… Csak gondoljatok bele, volt idő, amikor az az állítás volt sok mindenki által elfogadott, hogy a Föld lapos, és minden körülötte forog… akkor azt vélték igaznak, pedig a Föld akkor sem volt lapos, és a Föld akkor is Nap körül forgott.
Nagyon tetszik nekem a következő hasonlat, mely teljesen megvilágítja ezt a témát. Két ember vitázik. Az egyik azt állítja, hogy jobb oldalon kel fel a nap, a másik azt állítja, hogy bal oldalon kel fel a nap. Igazából mindkettőnek igaza van, és mégsem… Aki észak felé néz, annak jobb oldalán kel fel a nap, mert arra van neki kelet, aki dél felé néz, annak bal felől kel fel a nap, mert neki meg arra van kelet… És erre jön Mennyei Atyánk igazsága. A nap nem kel fel. Sem jobbra, sem balra, mert a föld forog…
Tehát jó, ha nem feleditek el, hogy van „én” igazságom vagy „te” igazságod, és van Isten igazsága. A helyes cselekedet az, ha minél jobban törekedtek megérteni a másik igazságát. Nem azt mondtam, hogy el kell fogadnotok, de legalább törekedjetek arra, hogy megértsétek, megismerjétek a másik, és nem utolsósorban Isten igazságát.
Ha meg szeretnénk vizsgálni az igazságot, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az időtől, szituációtól függő igazságokat sem. Az, ami igaz volt ezelőtt 10 évvel, az már nem biztos, hogy most, a jelenben is igaz. Vegyünk egy kapcsolatot. Ezelőtt 10 évvel tele volt vidámsággal, szerelemmel, folyamatos megújulással, és igaz volt az az állítás, hogy szeretetkötelék volt a két személy között. Közben eltelnek az évek, sok minden változik, és 10 év múlva már nem biztos, hogy ebben a kapcsolatban jelen van a szeretet. Most más ebben a helyzetben az igazság. Egy rendes emberből a csalódásai által válhat egy megkeseredett, agresszív ember is, egy hisztis serdülőből is válhat türelmes és megértő családanya. De egy lavór forró vízből is gyorsan válhat langyos, majd hideg víz. /Egyébként nézőpont kérdése az is, hogy kinek mi a meleg, és mi a forró víz./ Látjátok, hogy milyen rugalmas az igazság szövete? Az általatok vélt igazságnak túl nagy jelentőséget tulajdonítotok! Higgyétek el, csak a lelki békéteket veszíthetitek el azáltal, hogy hagyjátok, hogy az ego makacsul ragaszkodjon az ő saját, vélt igazához. Érdemes megkérdeznetek magatoktól, ha ilyen helyzetbe kerültök, hogy fontos-e nektek annyira az igazságotok /ami korlátozott tudáson alapul/, hogy feláldozzátok lelki békéteket és nyugalmatokat egy ilyen oltáron… Van, mikor „igen” lesz a válasz, és az szívből fog jönni, de lehet, hogy egy életben csak egyszer jön el egy ilyen alkalom.
Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya 
/Üzenetet átvette: Kati mama/
