Köszöntelek benneteket drága Kincseim!
Látom lelkes, várakozó és mégis zaklatott készülődéseiteket a közelgő ünnepekre. Sajnos az elmúlt évek alatt szinte teljesen kezdi elveszíteni igazi értékét, mély szellemiségét az az ünnep, melyet arra szántatok, hogy megemlékezzetek Szent Fiam születéséről. Azért nevesítettétek meg ezt a napot, hogy emlékezzetek arra, hogy a szeretetnek milyen nagy ereje van, és hogy ez a szeretet bennetek is él. Igaz, ez a nap csak egy alkalom, arra, hogy összpontosítsatok szeretteitekre, önmagatokra, hogy átjárja lelketeket az önzetlenség, az együttérzés. Az már egyéni kifejezésmódja a szeretetnek, hogy vannak, akiknek az évben nemcsak egyszer van „Karácsony”, hanem törekednek arra, hogy minden napjukat úgy éljék meg, hogy szívük legmélyén megélhessék létük minden napján a szeretet ünnepét. Ünneplik a cselekedeteikkel, szavaikkal, tetteikkel, hirdetik létükkel.
Vigyáznotok kell erre a napra, mert ha ezt a napot sem tudjátok megtölteni tiszta érzésekkel, akkor egyre magányosabb és gyengébb lesz lelketek.
Az adventi készülődés, egy remek alkalom arra, hogy lecsendesítsétek folyton cselekvő testeteket és elméteket. Olyan dolgokkal kössétek le figyelmeteket, melyek igazán lényegesek és valójában nagyon hasznosak. Hiszen tudatosíthatjátok magatokban, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal töltitek meg értékes napjaitokat.
Emlékezve az igazságra, az igazság gyertyájára, nézzetek őszintén önmagatokba. Legyetek őszinték magatokhoz. Fontos, hogy meglássátok magatokban azt a szerethető kisgyermeket, aki vágyik a csodára, a vigasztalásra, a szeretetteljes érintésekre, szavakra.
Sokan úgy gondoljátok, hogy ha valaki felnőtté válik, akkor el is kell felejteni gyermeki énjét. Hát tudjátok, ez jó nagy butaság! Először is azon kellene elmélkednetek, hogy mikor válik egy gyermekből felnőtt. Sokan azt mondják, ha betöltötte azt a kort, melyet a saját kultúrája, társadalmi közössége elfogadottnak tart. De tudjátok, én úgy gondolom, hogy felnőtté akkor válik valaki, ha tudatos döntéseket hoz, és vállalja a döntései következményeit. Sajnos sok esetben azt látom, hogy van olyan 40-50-60 éves emberke is, aki nem tud ennek a kritériumnak eleget tenni.
Felnőtté akkor válik valaki, ha tudatosan fel tudja mérni aktuális élethelyzetét. Amikor érzékeli azt, hogy most határozottnak és tudatosnak kell lennie, vagy elengedheti magát és felszabadultan átélheti léte pillanatainak teljes örömét. „Felnőtten” is megélheti gyermeki énjét.
Legyetek önmagatokkal is szeretetteljesen őszinték! Ne csak a javítanivalót, ne csak a változtatnivalót lássátok meg önmagatokban és másokban is, hanem a szerethetőt is keressétek. És higgyétek el, hogy meg is fogjátok találni azt.
Próbáljátok meg önmagatokat és másokat is Isten igazságos szemüvegén át szemlélni, és hagyni, hogy átjárja lelketeket az igaz hit!
Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya
„Merj bátran kérdezni! Kérj és kérdezz, hogy taníthassalak, vezethesselek. Bármi, ami foglalkoztat, ami
által jobbá, szeretetteljesebbé és boldogabbá teheted életedet. Kérlek, kérdezz, hogy segíthesselek!
Legyen ez a kérdés önmagaddal, élethelyzeteiddel, vagy változásaiddal kapcsolatos. Várok rád.
Gondoskodó szeretetem áldásával: Szűzanya”
/Üzenetet átvette: Kati mama/