Egy régebbi, Buddhához intézett kérdés kapcsán szeretném gondolataimat „papírra“ vetni. Ez a kérdés nagyjából úgy szólt, hogy mi is tulajdonképpen a Megvilágosodás?
Azok akik elkezdtek a spiritualitás felé kacsintgatni, előbb utóbb szembe találják magukat ezzel a kérdéssel. Mi ez? És, hogyan tudnám elérni? Mielőtt kifejteném a választ a kérdésre, engedd meg nekem, hogy feltegyek cserébe én is pár kérdést.
Meg tudod nekem mondani, hogy miért kezdtél el járni a spirituális úton? Volt valami mozgató rugód? Valami, ami miatt úgy érezted, hogy ez kell neked? Csak a kíváncsiság hajtott előre, vagy volt valami mélyebb érzés is benned? Esetleg eleged lett abból, hogy látszólag milyen sivár az emberi élet múlandósága és kerested az Igazságot a létezésünkben?
Alighanem James Redfield – Mennyei Prófécia című könyvében a főszereplő is hasonló kérdésekkel bombázta önmagát. A választ, a könyv kilenc felismerésén keresztül szeretném nektek megmutatni. Ha nem olvastad még, akkor mindenképpen ajánlom! A film is segíthet, hogy jobban megérthess bizonyos felismeréseket. Nekem kifejezetten segített az, hogy láttam bizonyos jeleneteket. Nem könyv elemzés a célom, de számomra ez a történet segített a legtöbbet. A könyv fő témája egyébként az emberi evolóció.
A megvilágosodás tulajdonképpen egy folyamat, ami később lehet egy állandósult állapot is. S ezek bemutatására, értelmezésére is a könyv lesz segítségemre.
A felismerések
Az első felismerés: A kritikus tömeg
Egy alapvető témával foglalkozik ez a pont, mégpedig hogy nincsenek véletlenek. Azért kritikus tömeg, mert ezt egyre többen felismerik. Furcsa, és „véletlen“ egybe esések. Még a pszichológiában is megjelent és elnevezték szinkronicitásnak.
Ez a pont azért fontos, mert a „véletlenek“ a jelenben tartják a figyelmünket. A jelen pillanata bár látszólag apróság, az egyik alapköve a megvilágosodásnak. Csak akkor lehetsz megvilágosodott, ha mindig a Jelenben vagy. Nem foglalkozol mással, csak azzal ami MOST benned és körülötted van.
A második ami miatt fontos, hogy rámutat egy felettünk álló Isteni erőre ami ezeket a véletleneket, történéseket irányítja.
Második felismerés: A tág jelen
Itt azzal, hogy felismered, nincsenek véletlenek, teljesen más megvilágításba helyezi a világot. Elindul a felébredés folyamata, mert rájössz, hogy a élet nem csupán abból áll, hogy létezel, túlélsz és kényelmes életet élsz. Nem kérdés, hogy az eddigi évszázadok fontosak voltak ahhoz, hogy idáig eljussunk. Mégis, az élet célja nem az, hogy anyagi javakat halmozzunk.
Ez a pont azért fontos, mert rámutat arra, hogy több vagy csupán embernél és igyekszik ráterelni a figyelmedet a magasabb rendű céljaid felé. Az evolúció következő állomására, a felemelkedésre.
Harmadik felismerés: Az Energia
Ebben a részben megtudhatjuk, hogy minden ami létező, energiából áll. Egy folyamatosan változó, vagyis dinamikus energiából ami valamilyen formát öltött. Mindezt már Einstein is leírta és a tudomány el is fogadta.
Megtudjuk, hogy mi magunk is bonyolult energia rendszerek vagyunk amik még csak nem is korlátozódnak a fizikai testre, hanem körülötte is megfigyelhető, például az auránkon keresztül.
Önmagában ez talán annyira nem kötődik szorosan a megvilágosodáshoz, mégis, ez a pont annyira más megközelítésbe helyezi a világot, hogy sok minden másképpen fest. Akár egy meghosszabbítása is lehet a második felismeréshez. A világ és az ember, több, mint elsőnek látszik.
Negyedik felismerés: Harc a hatalomért
Talán a legérdekesebb részhez érkeztünk! Ebben a részben felismerjük, hogy az emberek között folyamatos harc folyik az energiákért. Keressük az elismerést, a figyelmet. Kívülről várjuk a megerősítést, a szeretetet, hogy mások elfogadjanak minket. Ezt pedig bármi áron hajlandóak vagyunk kicsikarni magunknak. Szó szerint valamilyen erőszakkal, vagy finomabb manipulációval. A lehetőségek tárháza végtelen az akaratunk rákényszerítésében másokra és hogy mi törjünk elő győztesként. Valaki olyan legyünk, aki felette áll a többi felett.
Nem ismerősek ezek a mondatok? Ez a pont azért fontos, mert rámutat az ego harcokra az energiáért. Elsősorban egok között és olykor, ego és lélek között. Hogy mit értek ezalatt? Akkor amikor engedünk a másik szorításának, ezáltal energiát veszítünk. Nem zárom ki, hogy a vesztes ego veszít ilyenkor energiáiból és ilyenkor jönnek a gondolatok, hogy „nem érek semmit“, „szerencsétlen vagyok“. Ezt még hosszan folytathatnám. A saját egonk hiteti ezt el velünk, hogy a tőle ellopott energiát pótolja a lélektől. Vagy legalább az utolsó morzsákat is felszippantsa a lélektől, ezzel is rúgva egyet benne. Ez a pont azért is fontos, hogy lássuk: Az ego elsősorban úgy gondolkodik, hogy ő egy különálló lény. Egy egyéniség ami el van zárva a környezetétől.
Ötödik felismerés: A misztikusok üzenete
Ebben a pontban megtudhatjuk, hogy az állandó harcokra tulajdonképpen nincs szükség. Van egy egyetemes, isteni energia forrás ami végtelen. És erre a végtelen forrásra, bárki, bármikor rácsatlakozhat. Mostanában sokszor emlegettem ezt. Ez az az érzés, vagy állapot, amikor tudod, hogy nincs szükséged arra, hogy kívülről kapj figyelmet, szeretetet, vagy bármit amit eddig kívántál. Megszűnik az eddigi bizonytalanság, kifelé figyelés és a helyét feltölti egy belső béke, általános öröm és szeretet érzése. Egy olyan állapotba kerülsz, ahol már nem azt figyeled, hogyan felelj meg ember társaidnak. Szabadon tudsz cselekedni. Önmarcangolás vagy félelem nélkül felvállalod a tetteid, döntéseid következményeit. Könnyű vagy, akárha lebegnél. Úgy érzed, hogy most már sokkal inkább a lelked vezet és nem az egod irányít. És igen. A feltétel nélküli szeretet érzése. Belül. Határtalanul. Érzed, hogy benned van, egy vagy vele. És ha arra van szükség, akkor tudsz belőle másoknak is adni amennyire csak szüksége van.
Olyan állapot ez, ami örökre megváltoztatja az életünket! Nincs hozzá hasonló, és hamisítani sem lehet. Ha egyszer valóban átélted, mindig felismered majd. És talán nem mondok számodra semmi furcsát, ha azt mondom, ez egy hatalmas mérföldkő a megvilágosodás felé!
Hatodik felismerés: Tisztázni a múltat
Ez a rész azzal foglalkozik, hogy megértsük a saját múltunkat. Nagyjából az, hogyan is alakult ki a saját személyiségünk szüleintől eltanult viselkedési formák által. Amiért ez a rész fontos, az az, hogy megértsük ezt. Azt, hogyan is működik a saját egonk, mi hogyan viselkedünk másokkal. Erre adnak lehetőséget azok az alkalmak, amikor az isteni energiától valamilyen oknál fogva elszakadunk. Ezeket általában stressz helyzetek okozzák, vagy szorongás. Ezeket az érzéseket pont egonk okozza bennünk. Valamiért pont el akarja kerülni, hogy foglalkozzunk az adott helyzettel. Vagy nem úgy alakulnak a történések, ahogy ő elképzelte. Sok oka lehet. Mindenesetre ezek nélkülözhetetlenek, hogy felismerjük és megismerjük az egonk játékait. Az, ahogyan ő energiához akar jutni. Minél több időt töltünk az isteni forrás energiájával, annál kétségbe esettebben próbál majd vissza terelni minket a régi kerékvágásba! Harccal megszerezni az energiát, mindegy milyen áron.
Ha azonosulunk azokkal az érzésekkel és gondolatokkal, amik ezekben a stressz helyzetekben ér minket, akkor elérte a célját. Még messzebb terelt minket az isteni forrástól. Viszont, ha sikerül külső szemlélőként megfigyelned, mit is csinál, akkor közelebb jutottál ahhoz, hogy megismerd őt. Ezáltal könnyebben vissza is tudod magad terelni a forráshoz. Tudatosabban kezeled a helyzetet.
A könyv négy viselkedést fejteget, amelyeket meg lehet figyelni. Ezek inkább alap viselkedési formák. Mintha az ego ebben érezné magát a legkényelmesebben. Viszont ez nem zárja ki, hogy a viselkedések között átjárjon. Attól függ, hogy kivel zajlik le az esemény… Ismeretlen, ismerős, családtag, stb. Csupán egy szerep, egy álarc.
A négy viselkedés
- Szegény én: Alacsony önbizalom a jellemzője és erre épít mindent. Önsajnáltatás, mártír szerep. Azzal harcol, hogy esetlenségével, szerencsétlenségével felhívja magára a figyelmet. Lelkiismeretet kelt másokban.
- Zárkózott: Igyekszik magára vonni a figyelmet azzal, hogy titkolózik. Ezzel igyekszik kiváltani a másikból, hogy vele foglalkozzanak.
- Vallató: Kifejezette azok tartonak ide, akik bele kötnek a fába is. Észre veszi benned a legkisebb hibákat is és nem is tartja magában, sőt! Felrója neked, hogy zavarba hozzon (többek között). Ő lesz az, akinél úgy érzed, hogy „piszkál“.
- Megfélemlítő: Kifejezetten agresszív viselkedés, amikor a szavakat akár tettek is követik, hogy nyomatékot adjon annak amit mondott. Félelemben tart, hogy megmutassa, ki az erősebb.
Ez a rész azért fontos, mert azzal, hogy megismered az egodat, felismered a drámáit, a harcait és fegyvereit, sikerrel felveheted a vele való „harcot“. Ez az igazi dzsihád az iszlámból! A szent harc, amit önmagaddal folytatsz. Itt nézel szembe félelmeiddel, aggódásoddal. Érted meg élethelyzeteidet ahol megbántottak vagy megsértettek. Ebben a pontban tanulod meg az elengedést és az alázatot. S dolgozol azon, hogy egyre tisztább legyél. Fényesebb. Maga a Fény. Ahogy dolgozol azon, hogy megismered az egodat, rájössz hogyan tudod őt kezelni és idővel megszelidíteni.
Hetedik felismerés: Bekapcsolódni a folyamatba
Ez a rész arról szól, hogy folyamatosan bekapcsolódunk a Világba és annak működésébe. Megjelenik az intuíció ami további sorsfordító pillanatokat hoz az életünkbe. Megérezzük, mikor és kivel kell beszédbe elegyedni vagy kivel nem. Még azt is megérezhetjük, hogy miről érdemes a másikkal beszélgetni. Ahogy tette ezt a könyv főszereplője is. Egyre többször hallgatott a megérzéseire és mindig újak követték. Tudta, kivel lehet őszinte és kit kell kerüljön. Veszély helyzetben előre tudta, mit kell tennie, hogy épp bőrrel megússza.
Minél inkább hallgatsz a megérzéseidre, annál inkább megerősödik a folyamatba (ami maga a változás, teremtés) való bekapcsolódás.
A rendszer
Emlékeztek arra az egyetemes törvényre, hogy „Minden Egy“? És arra, hogy minden energia? A te energiád, része lesz az egésznek. Az Egy-nek. A Világ rendszerének. Minél inkább teret engedsz a megérzéseidnek, annál több lesz. S egy idő után ez állandósulni is fog. Minél inkább teret engedsz a külső vezettetésnek, egod annál inkább csendesedik. Valahogy a kettő elválaszthatatlan. Az intuíciód addig nem tud kibontakozni, amíg „te“ jobban tudod…. Ahogy egod egyre inkább csendesedik, nem harcol többet, kapcsolatod a világgal egyre megerősödik. Természetesen, eddig is része volt az energiád az Egésznek, viszont volt közöttetek egy fal, amit egonak hívunk. Bekapcsolódva a folyamatba megszűnik a fal közötted és minden más között.
A megvilágosodás
Ezzel el is érkeztünk a válaszig, eredeti kérdésünkre. Mi a megvilágosodás?
A megvilágosodás egy olyan állapot amikor megszűnik az ego ellenállása és végre egyként, a világ részeként tevékenykedhetünk.
Ezért mondta azt Buddha, miután megvilágosodott, hogy a lélek alapállapota ez. Már meg van világosodva. Ez az alapállapota, alap természete. Ezért nincs szükség arra, hogy keressük. Csupán az ego próbálja megtalálni azt valahol önmagán kívül…
A Világ olyan, mint egy gépezet. Megvilágosodásoddal elfoglalod méltó helyedet benne és olyan részeként működhetsz, amivel még gyorsabban valósulhatnak meg azok a „véletlenek“. A világ könnyebben haladhat abba az irányba, ami felé Atyánk tereli azt. Az intuíció által és az egység megélése által, pontosan tudod, hogyan fog reagálni a mindenség a cselekedetied vagy döntéseidre reagálva. Ezért volt eredeti válasza Buddhának, hogy mindig minden helyzetben tudod, hogy mit és miért cselekszel. Egész egyszerűen átlátod az EGÉSZ-et EGY-ben.
Itt szeretnék vissza kanyarodni az első felismerésre és annak fontosságára. Minden ami történik velünk, oka van. Oka van a találkozásoknak, a betegségeknek, a baleseteknek, a „jó“-nak és a „rossz“-nak egyaránt. Csak akkor ismerheted fel a sorsszerű véletleneket, ha a Jelenben vagy! Ha nem vagy a jelenben és így nem figyelsz a környezetedre és a megérzéseidre, nem is tudsz bekapcsolódni a folyamatba és így nem tudsz a rendszer része lenni.
Azért remélem te is látod, hogy nem ez a végcél! Ez csak egy lépcsőfok
Nyolcadik felismerés: Az interperszonális etika
A hetedik felismerés arról szólt, hogyan érheted el a megvilágosodást egyéni szinten. Ez mindenképpen fontos eleme a lelkek fejlődésének, de képzeljük el, hogy ez tömegesen történik. A nyolcadik felismerés pontosan erről szól! Egyúttal túlmutat a megvilágosodáson. Egyszer úgy fogalmazott Atyánk, hogy nem lesz olyan közöttünk, aki minden képességgel és tudással bír. Ezek mind el lesznek közöttünk osztva.
Fokozhatjuk a véletlenek gyakoriságát, ha elkezdjük társainkat segíteni. „Felemelni“. Azzal, hogy segítesz neki lebontani a saját falait, elindul benne is a megvilágosodás folyamata, majd benne is egyre erősebb lesz az intuíció. Végül a benned megfogalmazott kérdésekre, ő ad majd választ. Saját fejlődésedet tehát fokozhatod azzal, hogy ember társaidnak segítesz. Felemeled őket magasabbra, hogy ezáltal te is magasabbra juthass. Aki idáig eljutott, már nem vár el cserébe semmit. Magasabb tudatossági szint miatt kiszűrik maguknak azt, amit nekik kell a helyzetből megtanulni, vagy megérteni.
A filmben ezt nagyjából úgy éreztették, hogy energiával töltötték egymást. Érdekes módon, egy idő után egyre több energiát adtak át a másiknak, de tették ezt úgy, hogy a saját energiájuk nem csökkent! Erről eszembe jutott az a történet, hogy milyen a pokol és a menyország. Mindkét helyen ugyanolyan, hosszú nyelű kanalat adtak az ételhez. Egyetlen különbség, hogy a mennyben egymást etették, míg a pokolban mindenki, a másiktól elzárkózva, maga próbált meg ebédelni.
Mindenesetre ebben a nyolcadik felismerésben sokkal többről van szó, nem csak energiákról! Ahogy Jézus is mondta, ne csak halat adj a másiknak, tanítsd meg halászni.
A csoportos felemelkedés
Vegyünk egy csoport embert aki az egyéni megvilágosodás útján jár. Ez a csoport összefog, s mint közösség már az egész csoport megvilágosodásával foglalkoznak. Egyidejűeg több ilyen csoport lézetik akik mind azért dolgoznak, hogy előrébb jussanak. Szép lassan olyan számokról beszélhetünk ami már egyáltalán nem az egyénről szól, sokkal inkább az emberekről, mint csillagnemzetségről szól. Az Ő felemelkedésükről.
Úgy hiszem, annak idejét ezért is kezdett bele Jézus és Buddha is abba, hogy közösségeket hozzon létre. Ahol a tanításokat megosztották, átbeszélték, értelmezték. Közösen. Egymást segítve, hogy emeljük a közösség minden tagját. Hiszen mit ér az, ha csak egy-két ember éri el a megvilágosodást vagy a felemelkedést? Önző döntés lenne ez azok részéről, akik már megküzdöttek érte.
Kilencedik felismerés: Az új kultúra
Ebben a felismerésben eljutunk oda, hogy ez a folyamat hova vezet. Az előző részben már futólag említettem. Az emberi csillagnemzetség felemelkedéséért. Azért, hogy itt hagyhassuk az anyagit és csatlakozhassunk csillagtestvéreinkhez a magasabb dimenziókban. A technikai fejlődés segítségünkre lesz, hogy sok mindent automatizálni tudjunk. Ezzel lesz ideje az embereknek arra, hogy a lelkükkel foglalkozzanak. Ahogy nincs szükség a folyamatos harcra és a másokkal való erőszakra, igazán utópisztikus világ jön létre. Figyelmünket folyamatosan átállítjuk a lélek és a spirituális fejlődés felé. A „mindent akarok“-ból az „amire szükségem van“ felé. A nyolcadik felismerésben megismert módszerekkel egyre magasabb energia szintet és rezgésszintet érhetünk el, amivel át is léphetünk majd azokba a dimenziókba, ahova lelkünk vágyik. De ez már egy másik történet…
Szeretettel, Gergő